Nietzsche a XIX. század vagy a XX. század filozófusa-e?

HozzászólásSzerző: Freeze » 2007.05.11. 18:09

Nietzsche véleményem szerint az eddigi filozófusok közül,a legőszintébb és a legvakmerőbb,ő alkotta a legnagyobb igazságokat. Kíméletlenül kimondott mindent,nem törődött az emberek gondolkodásával,kritizálta az élőt és a holtat. Megfosztotta az embereket a metafizikától,és megváltotta őket a kereszténységtől,modern gondolkodó volt. Nietzsche nem előzte meg a korát,csak minden egyedi ember küzd saját kora ellen. De az igaz hogy saját korához képest igen nagy tetteket vitt véghez. A XX. Századra ő volt a legnagyobb hatással,ő volt az aki kirobbantotta az I. és a II. világháborút. Az ő nézetei nélkül ez sose történt volna meg .Az ateizmus terjed és a XXI. Század lesz az a század mikor az ateizmus
Teljes fölényben lesz,Nietzsche világa még csak most következik.Az utóbbi időkben fogja kifejteni a legnagyobb hatását,nagyobb hatása lesz mint a XX században.
Egy kis idézet a XX század amerikájából:
Isten halott-Nietzsche
Nietzsche halott-Isten
Mindketten halottak-Odin
Isten nem halott csak nem akar beleavatkozni a dolgainkba.
A világra a legnagyobb hatást az ő filozófiája tette,egy korszakalkotó volt.
Freeze
Filozófiai Mester
Filozófiai Mester
 
Hozzászólások: 113
Csatlakozott: 2007.04.21. 17:18
Tartózkodási hely: Zarathustra hegye

HozzászólásSzerző: Freeze » 2007.05.12. 19:02

Hogyne tudtam volna hogy Nietzsche a műveit vallásnak szánta volna,főleg az Így szólott Zarathustrát,azt a könyvet én magam is nagyon becsülöm,bár én inkább Nietzsche-re tudok úgy gondolni mint prófétára.
Nietzsche tényleg látnok volt,de azt látta meg hogy mit fognak eredményezni a tanai,persze azt is látta hogy a XX. Században óriási nagy előrenyomulást fog tenni a szocializmus,azt is látta hogy nem tart sokáig.De ha például megnézzük A harmadik Birodalom teteit akkor az mind Nietzsche ötletei voltak eredetileg,mint a tenyésztés,a rabszolgaság,az ateizmus stb..
Én nem az áltag embereket mondtam,mint ahogy Marx tanait sem ismerték a munkások jó nagy hányada az úgy volt Nietzsche-vel is,csak az őt követő filozófusok,ideológusok,politikusok ismerték.
A népnek semmi ismerete nem volt róla. Nietzsche mondjuk abban a korban élt ahol a reálpolitika játszotta a főszerepet,és ő még ezt fel is erősítette,még Machiavellin is túltett.
Én a magam részéről jelenleg tényleg csak sodródok,de csak azért mert én akarom.
Egyébként olvastad az Így Szólott Zararhustrá-t?
Freeze
Filozófiai Mester
Filozófiai Mester
 
Hozzászólások: 113
Csatlakozott: 2007.04.21. 17:18
Tartózkodási hely: Zarathustra hegye

HozzászólásSzerző: Freeze » 2007.05.13. 15:24

Én is olvastam,már háromszor átmentem rajta,én már egyre sikeresebben fejtem meg.
A Zarathustra at eddigi művek közül,a világ összes műve közül a legmélyértelműbb,és legtöbb szimbólumot tartalmazza. Eyre többet fejtek meg benne és az eredtetét némely pedig toposz.Már azon én is gondolkodtam hogya DNSés Gén kísérletekkel,az Evolúciót fel lehetne e váltani.Arra jutottam hogy ez nem lehetséges,természeti módon kell megoldani,a Nietzschei módon,mert talán a tudományos beavatkozáslehet még több kárt tenne mint hasznot,ezt úgy értem hogy lehet hogy legyengít nem pedig felerősít. Mert akkor hová tűnikaz élet ha így megkönnyebbítjük.
Freeze
Filozófiai Mester
Filozófiai Mester
 
Hozzászólások: 113
Csatlakozott: 2007.04.21. 17:18
Tartózkodási hely: Zarathustra hegye

HozzászólásSzerző: Freeze » 2007.05.13. 15:45

Hát azért az elit néha összefügg a szuperemberrel is:Az Übermenschet nem csak a fizikai tulajdonságáról lehet felismerni,mert ő nem egy szuperember,mint Superman,de inkábba tudásából is,mivel ő egyben zseni is.Na most itt van a csavar mi van ha nem a társadolm a lényeg,nem a tömeg,nem az emberiség,hanem csak egy egyed,a végső egyed?Ahogy Az indiaiak is tartották,mint Manu,aki elitista volt,a csandalának,tehát a népesség 99%-ának előírta hogy csak hagymát egyenek,és vizet igyanak.Mi van akkor ha a tökéletesedésbe belekell vinni a fájdalmat és az erőt hogy a tökélyt élvezni lehessen?Ha mesterségesen tehát tudományosan csak nihilizmus lenne a vége?Ha van célja az emberiségnek az az hogy felül kell múlni az embert.Nem pedig alul kell múlni ahogy azt ma a demokraták és a szocialisták gondolják.
Freeze
Filozófiai Mester
Filozófiai Mester
 
Hozzászólások: 113
Csatlakozott: 2007.04.21. 17:18
Tartózkodási hely: Zarathustra hegye

HozzászólásSzerző: Freeze » 2007.05.29. 20:42

Véleményem az hogy az egész emberiség nem lehet übermensch,az élet ökonómiáját tenné tönkre,az übermensch nem az egész emberiségre vonatkozik,az nem lehetséges hogy csak az elit létezzen,hiszen kellenek rabszolgák is,a csandála,kik az Elit-ért dolgoznak és azért léteznek hogy kiszolgálják őket,mert ők csak eszközök tárgyak az übermensch szemében.
Véleményem az hogy az übermenschnek semmi köze Istenhez,egy istenhez sincs köze,csak a levése isteni,az übermensch nem egy morálon vagy valminye tanszcendens képleeken alapul,hanem földi létezésen,és emberi jelenségeken,messze minden moráltól,tudat fölértékelésen.
emberiség nem létezik,az "emberiség" külön evulúciós úton halad,nincs egyezés.Isten ha létezik akkor nem a keresztényi Istenhez fog hasonlítani,hanem véleményem szerint inkább Dionüszoszra,és Apollóra,
az ösztönök,az élet,a férfi,a kultúra,az erő megtstesítője lesz.
Egy embertelen lény,ez az én véleményem.
Egyénként tudtad hogy nem csak Nietzsche értekezett az übermenschről,hanem ott vaolt még Madam Blawatzki is és még Aliester Crowley is?
Freeze
Filozófiai Mester
Filozófiai Mester
 
Hozzászólások: 113
Csatlakozott: 2007.04.21. 17:18
Tartózkodási hely: Zarathustra hegye

HozzászólásSzerző: Latyi » 2007.11.25. 15:10

Az eredeti témához szólnék hozzá.

Human, All Too Human: Nietzsche, Heidegger and Sartre
Friedrich Nietzsche: Beyond Good and Evil című fejezetében az egyik illető azt hangoztatja, hogy a XX. század közgondolkodására éppoly nagy hatást gyakorolt Nietzsche, mint Marx, Freud vagy Einstein. (igaz, én magyar narrátorral néztem)

Egy kissé talán véleményformáló lehet eme weblap:

http://www.geocities.com/thenietzschechannel/
Latyi
Főfilozófus
Főfilozófus
 
Hozzászólások: 98
Csatlakozott: 2007.08.15. 07:54

HozzászólásSzerző: Latyi » 2007.11.26. 16:28

Na ebben teljes mértékben egyetértünk. :idea:

S éppen ezért hatással volt a művészvilágomra is.

Küldök is egyet az alkotásaimból.
Latyi
Főfilozófus
Főfilozófus
 
Hozzászólások: 98
Csatlakozott: 2007.08.15. 07:54

Re: Nietzsche a XIX. század vagy a XX. század filozófusa-e?

HozzászólásSzerző: Reonard » 2008.03.04. 14:20

Tisztelt Custodiam, Freeze, Latyi!

Nem szeretem, ha a mondatokat csupán szemantikai módon értelmezik, hiszen Rudolf Carnapnak és a logikai pozitivistáknak az esetlensége számos alkalommal rámutatott egy ilyen megközelítsés buktatóira. Ugyanakkor jelen helyzetben mégis ezzel a megközelíéssel fogok élni.

A topic témája: Nietzsche XIX. századi vagy XX. századi filozófus-e relevanciáját tekintve, és vannak-e, s ha igen, milyen tanulságai a XXI. század gondolkodására?

1. Nietzsche XIX. századi gondolkodó, amennyiben abban a században élt és alkotott. Azonban tény, hogy filozófiai relevanciáját kora nem ismerte fel. Sőt a klasszika-filológia körében sem fogadták nagy lelkesedéssel feltűnését, bár volt néhány szinpatizánsa. Talán művészeti hajlamainak köszönhetően maga is a művészettel foglalkozott nagy részben (amellett, hogy figyelme sok mindere kiterjedt, s a vallás és erkölcs is nagy szerepet kapott.) A tragédia születése című korai értekezéséből később is visszaköszönnek az apollói és dionüszoszi mivoltok. A próféta szerep vállalásának kibontakozása kritikusságával, irodalmiasságával, perspektivizmusával és erős éntudatával járt együtt. Nietzsche életigenlő volt, a szubjektum felértékelője, ő látta élet ellenesnek, élet pesszimista magatartásnak a szolgaerkölcsöt. (CUSTODIAM Dátum: 2007.11.27. 09:17) Nem csak a vallásnak és Istennek, a megszerezhetőnek vélt abszolút igazság keresésének való alárendelődést is szolgaságnak tartotta. Mindez viszont művészi zsenialitásának köszönhetően egy irodalmi megközelítésben a népszerűségig repítette Nietzschet. Bár ez az elismerés későn érkezett, hiszen Nietzsche elméje megbomlott, s 1890-től anyja, majd annak halála után nővére ápolására szorult egészen haláláig. Vélhetőleg mit sem vett tudomásul abból, hogy az 1890-es évek közepén kurzust indítottak az irodalomra gyakorolt hatásáról a stockholmi egyetemen. Ha kora filozófiai és klasszika filológiai tudományos körében nem is bírt nagy megbecsüléssel, s talán így mondhatjuk azt is, hogy nem a XIX. század filozófusa volt, ám az irodalmi élet figyelmét, s munkássága révén idővel az irodalmi életre való figyelmet igen is felkeltette.(Freeze Dátum: 2007.05.12. 18:02) (Akárcsak az amerikai gondolkodásban Ralph Valdo Emerson.)

2. Nietzsche a nyelvi igazságok esetlegességének felmutatásával az idealista gondolkodás metafizikai lehetetlenségére hívta fel a figyelmet. Az igazság kútba ejtésével nem igazán volt jó véleménnyel a kora filozófiai életében nagy szerepet játszó elődökről, leginkább Kantról és Hegelről. Ám a XX. század posztmodern emberének és a nyelvi fordulatnak úttörőül szolgált irodalmiassága révén. Tehát politikai értelmezésben, ahogyan ti is említettétek (Freeze Dátum: 2007.05.12. 18:02) igen fontos szerepet játszott. Ám fontos megemlíteni, hogy a náci propaganda kialakítóinak remek olvasmányul szolgált, s biztos Hitler is sokat csámcsogott rajta, ám ez nem teljesen Nietzsche mondanivalójának köszönhető. Mikor nővére ápolta, férjével összegyűjtötték a legtöbb kézírást, dokumentumot, megalakítva a weinmari Nietzsce archívumot. Volt olyan munka is, amikben maguk is eszközöltek átírásokat vélhetőleg szándékos politikai célzattal, alkalmazkodván a kor erősödő nemzeti öntudatához. (A Hatalom akarása című műben ezek kimutatottak.) Azonban Nietzsche megvetette a nacionalizmust, főként a német nemzetét keresztényi szolgaerkölcsűsége miatt, s lehetetlen nyelve miatt. Wagnerrel is ezért romlott meg a barátsága, amikor ő megírta a Persifal-t. Ám mégis valami félreolvasás vagy pusztán a hermeneutikai megértés következtében a XX. század nemzeti gondolkodása Isten gyilkosaként istenítette őt, s még jónéhány írót. Talán a kor nemzeti akaratainak kialakulása (melyben az irodalom is fontos szerepet játszott a nyelv szerepének hangsúlyozásával), az igények szembekerülését eredményezve életre keltette az első világháborút. Nem akarok történelmet elemezni, de utána következett egyenes okként a második is és szépen eljuthatunk napjainkig. Azt mindenképp megállapíthatjuk, hogy a XX. század történéseire Nietzsche akár gyakorlati szinten is befolyással bírhatott, és a XX. század filozófusa volt inkább.

3. Napjaink filozófiai életében is szerepe van, már ha csak ma is olvassák egyetemi kurzusokon vagy pusztán érdeklődésből, vagy ha beszélgetnek róla különböző fórumokon. Ma is érdekes olvasmányanyaggal szolgál Nietzsche, hihetetlen mély problémákat vet fel az értelmezésében. Ezek szerencsére újabb kutatási témákul szolgálhatnak. Nietzsche kimeríthetetlen, mindig újatmondó, újra felfedezhető. Zseniálisnak tartom, rám is nagy hatással van olvasmányélményként, gondolati szinten. Szóval magunk és más Nietzsche olvasók és róla beszélgetők, ma is életben tartjuk és csodáljuk emlékét a XXI. században.

Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszúra nyúlt, biztos Nietzsche emléke ihletett meg.:DD
Reonard
Kezdő filozófus
Kezdő filozófus
 
Hozzászólások: 17
Csatlakozott: 2008.03.04. 11:28
Tartózkodási hely: Debrecen


Vissza: Filozófiatörténet

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron